custos, odis, hn. és nn.

őr, őrző, felvigyázó s több efféle, az őrzés különböző czélja szerint, akár anyagi, akár szellemi bántalom ellen való óvás a feladata (férfi v. nő): c. corporis, poroszló: c. portae, ajtónálló, gregis, pásztor; gyakran oltalmazó, védő, őriző: dii cc. et conservatores hujus urbis, sapientia est c. totius hominis; igy még küln. a) ifju ember mellé adott felügyelő, és hasonló értelemben nőszemély őre, felügyelője (rendesen herélt); b) katonai őr, őrszem; c) custos armorum, katonatiszt a seregnél v. hajóhadnál, a fegyverzet főfelügyelője; d) átalában felügyelő, ellenőr, rendőr, néha a kém mellékfogalmával; e) (költ.) c. telorum, átv. ért. tegez; f) gsz. a tartalékvessző a szőlőtőn, a melyet a jövőre termő vesszőnek nevelnek.