curulis, e, mn. [currus]

szekérhez tartozó, szekér-, triumphus c., mert ekkor a hadvezér szekérben ült, ellentétben az ovatio-val (lóháton v. gyalog); equi cc., hihetőleg egy négyes fogat, melyet a circusi játékok számára közköltségen állítottak ki; küln. sella c., az Etruriából átvett elefántcsonttal kirakott hivatali szék, melyet az előbbkelő római tiszviselők használtak.