curia, ae, nn.

1) egy Curia, egy abból a 30 osztályból, melyekre ősidők óta Róma legrégibb polgárai (a patriciusok) osztva voltak, 1/10 a három legrégibb tribus mindenikének. Minden ilyen Curiának volt egy Curioja v. főnöke, ki a curia közügyeit, jelesen az istentiszteletet rendezte és arra felügyelt.

2) egy curianak gyülhelye, az a tér vagy épület, hol az ily curia összegyült, s a többek közt közös isteni tiszteletét tartotta.

3) innen A) oly épület, melyben a római Senatus gyülést tartott («tanácsház»), ilyen több is volt Rómában, pl. c. Hostilia; továbbá oly ház, épület más városokban, melyben e város tanácsa gyülésezett. B) Senatus-gyülés, senatus; frequens c.; mondják más városbeli tanácsgyülésről is.