cumulo, 1. [cumulus]

1) (költ. és újk.) halmoz, felhalmoz, rakásba tesz, halomba rak, feltornyosít, arenas, arma in acervum; aliud super aliud cumulatur funus, egymásra s nagy számmal halnak az emberek, temetésre temetés következik; átv. ért. c. benefacta in aliquem, valakit elhalmoz jótetteivel, c. religiones animis, sok és fontos vallásos kételyeket támaszt.

2) magasra feltölt, tele tölt, tetéz, eláraszt valamivel: c. fossas corporibus, altaria donis; átv. ért. c. aliquem voluptatibus, honoribus, elhalmoz; orator omni laude cumulatus, minden dicséretre méltó tulajdonokkal teljesen megajándékozott; Graecorum natio cumulata est hoc vitio, a görög nemzetben ez a hiba nagy mértékben uralkodó.

3) (mintegy a halmazt v. rakást nagyobbá teszi) nagyobbít, sokasít, szaporít: c. scelus alio scelere, aes alienum usuris.

4) c. (a halmazt mintegy betetejezi, egész a tetőig emeli) tetéz, befejez, tetőpontra emel, ráteszi valamire a koronát, c. gaudium; summum bonum cumulatur ex integritate corporis et ex mentis ratione.