2. cultus, us, hn. [colo]

1) (ritkán) megmunkálás, -mivelés, agrorum, a szántóföldeknek, ellenben: agricolarum, szántóvetők munkája.

2) ápolás, gondviselés, corporis; oves ali non possunt sine c. hominum.

3) átv. ért. A) mivelés, képzés; c. sanus; genus hominum malo c. corruptum, rosz neveléssel. B) tisztelés, imádás, deorum. C) gyakran külső életmód, életrend (mennyiben az élet csinosbítására van intézve, ellentétben a természeti állapottal: gyakran ellentétben ezzel «victus», s ekkor öltözetet, lakást, butort s más házi eszközöket jelent, mig «victus» alatt főleg ételeket kell érteni): c. humanus civilisque; c. liberalis, agrestis; regius victus et c.; c. vestitusque; filiorum multus pueritiae c., pompás háztartás a fiak számára. Innen a) roszalólag fényüzés, gonosz élet: c. ac desidia imperatoris. b) (újk.) ékesség a beszédben. c) küln. öltözet, viselet kivált díszes, czifra (de ugy, hogy pl. a fegyverek s más ékszerek is, ez alatt értve vannak, vesd ö. vestis, amictus): c. militaris, Gabinus. D) ember iránt tanusított különös tisztelet, utána járás, hódolat.