aestimo, 1.

1) valamely tárgynak pénzértékét meghatározza, árt szab, becsül, megbecsül (előlegesen) fölvet: ae. rem magni, nagyra, sokra becsül, nagy árt szab; éppen így: pluris, plurimi és magno stb.; ae. domum tribus denariis. Küln. ae. litem alicui v. alicujus, a per alatti tárgyat (v. az okozott kárt) a perköltséggel együtt megbecsülvén, meghatározza az összeget, melyet a vesztes félnek részint kárpótlásul, részint bírságul kell fizetnie. Innen: ae. litem capitis, főben járóvá teszi a keresetet.

2) valaminek belbecsét meghatározza, becsül, méltányol, ítél, birál (mindig kijelölvén a becsárt vagy mértéket; vesd ö. existimo): ae. rem ex veritate, ae. virtutem annis (igazság szerint, évekhez képest); ae. rem magni, ritkán magno vagy ih.-val; (újk.) ae. qualis illa pax sit stb.