cubile, is, kn. [cubo]

fekhely, ugy embereké, mint állatoké; (vesd ö. lectus); innen emberről szólva a) néha ágy, küln. nászágy, házasok közös ágya. b) néha hálóhely, hálószoba; állatokról sokszor tanya, fészek, odu és átv. ért. c) voltaképpeni fészke, igazi helye valamely bajnak. d) mint építészeti msz. mélyedés v. rés, a melyben kő v. gerenda fekszik, fekhely, csap fészke.