crudus, mn. kf. és ff. [cruor]

1) (ritkán) véres, vérző (vesd ö. sanguineus), exta, caro; (költ.) c. vulnus.

2) emésztetlen, cibus; innen lectio c., meg nem értett vagy el nem sajátított.

3) ki még nem emésztett meg valamit, tele gyomru.

4) átv. ért. A) éretlen, pomum. Innen (költ.) a) nagyon fiatal, még nem való valamire, puella cruda marite, még nem férjhez adható. b) ujdon, fris, ifju, amor. c) még egészen el nem készült, muria, a mely még nem olvasztott elég sót; later, égetetlen; küln. crudum, mint fn. még meg nem ért, még nem eléggé genyedt kelés. B) (költ.) még életteljes, ép, erőteljes, senectus. C) nyers, készítetlen, miveletlen, solum, cestus, nyers bőrből készült; cortex c. Innen versus c., durva, pallérozatlan; rekedtes hangról is. D) kemény, érzéketlen, kegyetlen, vir, bellum. E) nyers, bárdolatlan, miveletlen, durva.