1. crispus, mn. (ősk. költ. és újk. )

1) göndör, fodor, juba.

2) göndörhajú.

3) átv. ért. beszédről, mesterkélt.

4) más tángyakról, a melyek a kondorsághoz hasonló külszinüek pl. paries deformatus abiete crispa, összeégett s ez által vagy göröngyössé szenesedett vagy összezsugorodott fenyőtörzsek; materies c., szépen eres faanyag, éppen úgy: marmor undatim crispum, hullámosan erezett.

5) rezgőn, hullámzón mozgó; latus crispum movere, kecses hajlással.