†cottabus, i, hn, [= kottabos ]

a görögöknél divatozott társas játék, melynek több neme volt; fődolog azonban mindenikben az volt, hogy az ember egy kevés tiszta bort egy pohárból ügy öntsön egy e végre felfüggesztett ércztányérra, hogy a bor a tányérra loccsantában csattanó hangot adjon; ezen hang minőségét aztán jel, gyanánt vették azon leány szerelmére nézve, kit a játékos megnevezett v. a kire gondolt. Innen tréfásan csattanó ütés, bubuli cc. (Pl.), bikacsök csapások.