corvus, i, hn.
holló; innen (a holló görbe csőre hasonlóságaért)
1) ostromló horog, vashoroggal végződő hosszu rud, mellyel az ostromlók az idegen hajókat magokhoz vonszolták, s melyet másképpen is használtak az ostrom körül.
2) a seborvosok egy horgas kése.
3) minthogy egy régi monda szerint: corvi ore coeunt, vir spurcus, fellator. Átv. ért. a) a holló mint csillagzat; b) egy tengeri hal, tengeri fecske, trigla hirundo L.