correptio, onis, nn. [corripio] (újk. )
1) megfogás, megragadás. Innen átv. ért. rátámadás, megtámadás, küln. a) orvosi msz, betegségi roham; b) egyh. lehordás, szóval való lerántás, megfeddés.
2) rövidítés, rövid kiejtés, syllabae.