aerarius, mn. [aes]

rézhez v. érczhez tartozó, réz-, ércz-, metallum; ae. fornax, olvasztó-kemencze, koh; ae. faber, rézmíves; ae. tribuni l. tribunus. Innen fn.

1) -ia, ae, nn. a) sc. officina (ősk. és újk.) kohó; b) sc. fodina v. sectura, bánya.

2) -ium, ii, kn. kincstár Rómában, A) hely v. épület, hol a közpénzek le voltak téve, egyszersmind itt tartották az álladalom leveleit is, tehát Saturnus temploma a Capitolinus-hegyen, hol a fontos okiratokat, hadi zászlókat stb. tartották. B) álladalmi pénztár, közkincstár (a császárok alatt többnyire ellentétül a fiscus»-hoz).

3) -ius, ii, hn. (sc. civis) legalsóbb rendű polgár Rómában, ki a hadi szolgálatból, szavazati jogból és az álladalmi hivatalból ki volt zárva, s csak egy bizonyos főadót fizetett az álladalomnak.