1. corniculum, i, kn. [kics. sz. cornu]

1) sajátlag kicsiny szaru, ezért a) t. cornicula az ollóforma nyulványok a rana marina» fején; és a pillangók csápjai; b) egy kis tölcsér szaruból, fából stb.

2) átv. ért. a) t. a) = cornua cristae v. galeae, l. cornu; b) a groma (irányvonasz) két végén levő felálló szárny; b) e. szarvacska, hihetően szarvalaku czifraság a katonák sisakján, melyet jutalmul kaptak, hogy jól viselték magukat.