aequus, mn. kf. és ff.

1) térben, sík, lapos, látlagos, vízirányos, egyenes (ellentétben a dülő, emelkedő v. lejtő helyhez) campus, locus; innen ex aequo (loco) dicere, (oly szónokról, ki egy magasságban áll hallgatóival, nem pedig magasabb szószéken mint a népgyülésben, vagy alantabb álló padról, mint a törvényszék előtt, tehát =) a tanácsban szól (ellentét: ex inferiore loco, törvényszék előtt; ex superiore loco, népgyűlésen); néha fn. aequum, síkság, campi.

2) egyenlő, egyforma, értékre mennyiségre nézve, praeda, pars; passibus non aequis (költ.) nem egyenlő, azaz rövidebb lépésekkel: küln. aequo Marte pugnare (aequa manu v. aequo proelio discedere) egyenlő hadiszerencsével, úgy hogy a csata eldöntve nincs; aequa pugna, el nem döntött csata. Innen A) frons ae., egyenes arczvonal (hsz.) B) (költ.) megfelelő, illő, megegyező, poena ae. peccatis, materies ae. viribus. C) aequum mint fn. bizonyos kapcsolatokban: a) ex aequo, egyenlő módon, hasonlólag, b) in aequo esse v. stare, egy fokon (jogokra, viszonyokra nézve). c) in aequo ponere alicui aliquem, egyenlőn becsül.

3) kedvező, A) czélszerű, kényelmes: locus, tempus ae. alicui, valakinek, B) ae. alicui, (ritkán) in aliquem, (költ.) in aliquo valakinek jóakarója, jó embere.

4) részrehajlatlan, igazságos, méltányos, (természetjogra nézve az a mi «justus» a polgári törvényben) lex, postulatio; judex ae., részrehajlatlan biró. Küln. a) fn. aequum, méltányos, küln. ae. et bonum, igazságos és méltányos; aequi bonique aliquid facere, eltűrni, jó szívvel tűrni; aequi bonique consule, vedd jó neven. b) aequum est, helyesen van, illő, méltányos. c) kf. mellett az e. hat. e. aequo» helyes, illő; largius ae., helyesnél bővebb (igen bőven).

5) kedélyről, csendes, nyugodt, szelíd, elégedett, türelmes; gyakran, ae. animus nyugodt elme, elégedettség, türelem, aequo animo aliquid fert, (accipit, patitur stb.), nyugodt lélekkel tűr, megnyugszik benne, megelégszik vele.