cor, rdis, kn.

1) szív (élettanilag és anyagilag): nullum animal potest esse sine c.

2) (e kapcsolaton kívül cordi esse» csak költ. és újk.) átv. ért. A) (költ.) ember, egyén, személy: fortissima cc. B) szív, kedély, érzés, lélek: tremere corde, cura excessit cc. Küln. cordi est mihi (tibi, homini), szivemen fekszik, nekem (neked, valakinek), szeretem, kedvelem: cordi tibi est illud facere, nos subigi; (újk.) így is: cordi habere aliquid, szívén hordozni, nagyon érdeklődni iránta. C) értelem, ész, belátás, elme: quantum ego corde meo conspicio; volutavi eam rem in c. meo (Pl.). D) mint édesgető szó: meum cor szívem, lelkem. E) (költ.) gyomor szája, gyomor.