contuitus (Pl. contutus ), us, hn. [contueor]
csak e. hat. esetben (ősk. és újk.).
1) szemlélés, látás, est jam in contuitu, már látható.
2) átv. ért. a) szellemi szemlélődés. b) tekintetbe vétel, tekintet, contuitu rei alicujus, valaminek tekintetében v. valamit tekintve.