1. consultus, mn. kf. és ff. [r. consulo]

1) éretten meggondolt, megfontolt, consilium bene c.; omnia cc. et exquisita ad nos deferunt.

2) sajátl. megkérdezett, innen (minthogy rendesen csak tudósoktól szokás kérdezni) tudós, szakértő, tapasztalt, küln. juris consultus v. csak c. jogtudós; gyakran mint fn. jog- v. törvénytudós.