consularis, e, mn. [consul]

consuli, officium, imperium, insignia; aetas c., az az időkor, melyet el kellett érni, hogy valaki consul lehessen; vir c. vagy csak c. a) oly ember, ki már consul volt; b) (újk.) a császárok idejében oly legatus, kit a császár helytartónak küldött valamely tartományba, és consuli ranggal felruházott (ha nem is volt azelőtt consul).