consto, stiti, statum, 1. k.

1) (ősk.) áll, helyt áll, homines.

2) szilárdul áll, megmarad (változatlanul), fennáll: acies c., rendben marad; pugna iis c., rendben folytatják a csatát; color (ei) non c., szinét változtatja; c. mente, eszén van; c. oculis (auribus), szemét (fülét) folytonosan egy tárgyra szegzi; numerus legionum c., nem változott, még teljes; fides ceteris constitit, a többiek hivek maradtak; (költ.) cuncta cc. coelo sereno, minden csendes és változatlan

2) öszhangzik (valamivel), illik (valamihez), oratio c. cum re. Küln. A) c. sibi, következetes marad; humanitati suae, emberségében megmarad, éppen oly emberséges mint azelőtt. B) ratio c., a számolat helyes. Átv. ért. (nem számolatban) jól van, helyes.

3) eseményről, hirről s több efféléről, bizonyosan tudva van: et factum et nomen c., küln. egysz. constat inter omnes (eum esse doctissimum) mindnyájan vallják; c. omnibus, kiki bizonyosan tudja; c. apud animum v. mihi, tisztában vagyok magammal (valami iránt), c. mihi aliquid facere, szilárdul elhatároztam.

4) (ritkán) megvan, létez: antiquissimi quorum scripta cc.

5) áll (valamiben vagy valamiből), alapul (valamin): homo constat ex animo et corpore; virtus c. ex hominibus tuendis; victoria c. in (ritkán) legionum virtute; (költ. és újk.) c. re aliqua.

6) áll, jő, kerül (valamibe), illa res c. quadringentis millibus; magno, sokba jő, sokba kerül; hoc gratis c., ezt ingyen kapják, éppen ugy: c. tanti, annyiba jő; átv. ért. tanto detrimento illa victoria c., oly nagy veszteségen van megvásárolva.