1. constantia, ae, nn. [constans]

1) szilárdság, állandóság, folytonosság, változatlanság: c. vocis et vultus; c. stellarum, coelestium, szabályos mozgás, változatlan járás; c. dictorum conventorumque.

2) tárgyról, öszhangzás, öszhang: dictorum, inter augures; perpetuitas et c.

3) személyről: állhatatosság, következetesség, jellemszilárdság, kitartás, meggondolás: c. Romana; c. animi; c. oppugnandi, kitartás az ostromlásban.