1. conspectus, us, hn. [conspicio]

1) látás, láttehetség, nézés, tekintés: cadit in conspectum, látható; est in conspectu alicujus, valaki láthatja; venit s több efféle in conspectum alicujus, szembe tünik, szem elébe jő; abit e c. alicnjus, elmegy a szem elől, in conspectu alicuius, valaki mellett, előtt v. láttára; quo longissime conspectum oculorum ferebant, meddig csak elláthattak; c. est in capitolium, kilátás van a c.-ra. Innen A) szenv. (ritkán) megjelenés, c. meus, (mikor engemet meglátnak): c. suo restituit proelium (azáltal, hogy meglátták), megjelenésével. B) külszin, külső, c. illustrior.

2) átv. ért. lélekben való megtekintés, -szemlélés: c. naturae; bellum aliud erat in conspectu, más háborut forgatott maga előtt; haec ne in conspectu quidem relinquuntur, ez még tekintetbe se jő; összerüen, rövid átnézet, vázlat.