consilium, ii, kn.

1) tanácskozás, tanakodás, közös meggondolás v. megfontolás: interest arcanis cc.; confert cc. et sermones cum aliquo, valakivel tanakodik és értekezik; in c. fert aliquid, tanácskozás tárgyává tesz valamit; quasi consilii res sit, mintha még ez kérdés v. tanácskozás alá jöhetne; hoc majoris consilii est, ez érettebb megfontolást kiván; magna cc. versantur in senatu. Küln. birákról, ire in c., tanácskozáshoz és azután szavazáshoz fogni, ellenben a proetorról: mittit in c., a birákat tanácskozásra bocsátja.

2) tanácskozó gyülekezet, tanácsgyülés, tanács (vesd ö. concilium); convocare, habere c.; publicum c., gyakran a tanácsról (senatus), ellenben a birákról, qui ex senatu delecti estis in hoc c.; gyakran küln. haditanács, c. castrense.

3) adott tanács, utmutatás, javaslat: dare alicui consilium, juvare aliquem consilio; facit aliquid de c. alicujus, valaki tanácsára teszi.

4) határozat, intézkedés, terv, szándék, föltétel: c. callidum, repentinum; eo c. ut etc., oly szándékkal, hogy stb.; consilium capio abeundi v. abire, profectionis, ut abeam, felteszem magamban, eltökélem magamat; c. est ita facere, igy tenni szándékom v. tervem; küln. A) hat. e. consilio, szántszándékkal, szándékosan, készakarva. B) okos terv a háboruban, hadi csel.

5) okosság, belátás, higgadtság, elmebeli tehetség, melynek folytán valaki maga magának tanácsolni tud, maga képes a szükségest eligazítni és belátni: majore studio quam consilio, több hévvel mint okossággal; vir magni consilii; amittit c., okosságát, lélekjelenlétét veszti; magni consilii est quid aetati credendum sit, nagy belátás kell, hogy meghatározhassuk, mennyire lehessen a korban bizni.