2. consero, serui, sertum, 3.

1) (többnyire költ. és újk.) összeszed, -fűz, -rak: c. loricam hamis, összefüz; c. sermones, összebeszél; c. diem nocti éjjel nappal folytonosan dolgozik; exodia conserta fabulis Atellanis, -val, -vel egybekapcsolt; innen átalán összefog, -tűz, sagum fibula aut spina consertum; és jelentősben: alkatrészekből valamit összeállít, összefonva készít: tegumen ferreis laminis aut praeduro corio consertum.

2) (költ.) szerelmesekről: tagjaikat egymáshoz simulva összefonják, femur femori, latus lateri.

3) ellenségesen összehoz, leggyakrabban: c. manum v. manus, összeverekedik, (ugy, hogy az ellenséges csapatok egymásba elegyednek és ember emberrel harczol), cum aliquo; cc. manus inter se; éppen ugy, c. pugnam, proelium, elkezdi a csatát, összecsap, megütközik; c. bellum, a háborut megkezdi; ritkán önállóan ugyanazon értelemben, navis conserta, hajó, mely más hajóval ütközetbe elegyedett; conserebant (ketes) artes inter se, egymás ellen megkisérlették. Innen mint törvénytudományi msz. ex jure te manum v. manu consertum voco, törvényszék elébe idézlek, felszólítlak a perelésre (e kifejezés bizonyos törvényes szertartásokból eredt).