consecutio, onis, nn [consequor]

1) következés, hatás, eredmény: ipsa detractio molestiae consecutionem voluptatis habet, már a kellemetlenségtől való megszabadulás gyönyörüséget okoz.

2) szónoklatban a szók illő összekötése, helyes egymásra következés, helyes szórend.

*3) következtetés, Cic. de inv. 1, 45.

||4) elérés, elnyerés.