[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

conscientia, ae, nn. [conscio]

1) együtt tudás, többek tudása: c. hominum, unius liberti; ellenben: asciscit aliquem in conscientiam facinoris, valakit a büntény tudásába beleavat; éppen úgy: c. conjurationis, az összeesküvés tudása. Innen *(Cic. Phil. 2, 11, 25, a hol azonban az új kiadások: societate) azok társasága v. egyesülete, kiknek tudtával v. hirével történik valami: quis nomen meum in conscientia istius facti audivit?

2) öntudat. A) tudat, önérzet, amissae fortunae, suae infirmitatis; (ritkán) c. de culpa, quid absit virium; néha küln. öntudat, meggyőződés: sine hac c. B) saját tetteinek tudása stb., lelkiismeret, bona, recta (jó l.) mala (rosz l.): suae quemque malae cogitationes et conscientiae animi terrent; in conscientiam ducere aliquid, valamit rosz lelkiismeret jeléül tekinteni.