connitor, etc. álszenv. 3.

1) k. valamihez v. valamire keményen rátámaszkodik, taurus connixus valido corpore; ratio connixa per se. Küln. lábaira v. kezeire támaszkodik, hogy fölkelhessen: infantes cc. ut se erigant; c. ad surgendum (sebesültről v. fáradtról).

2) támaszkodva felmász, felvergődik, in summum jugum, in altam arborem.

3) átv. ért. iparkodik, fáradozik, erőlködik; c. invadere hostem; omnibus copiis connititur, egész erejéből igyekszik; quantum animo conniti potes, quantum labore contendere, tantum fac ut efficias.

4) (költ.) szűl.