conjuratio, onis, nn. [conjuro]
1) együtt esküvés, egymásnak hittel kötelezés; innen (újk.) szövetség, egyesület, egylet; c. urbana, a polgárok egyesülete.
2) roszalólag, összeesküvés (vesd ö. conspiratio). Innen névk. az összeesküdtek czimborasága, egyesülete: nemo extra istam c. perditorum hominum.