[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

conjecto, 1. [conjicio]

1) (ritkán, újk.) összevet, -hány, -hord, -hoz, -visz, cibos ad coenam.

2) átv. ért. gyanít, hozzávet, hozzávetőleg következtet (l. conjicio I. 2. B.): c. rem eventu, valetudinem ex eo duod etc.; conjectantes iter, az útat kitalálva, gondolomra utazva. Innen találomra v. hozzávetőleg jövendöl, jósol (észlelt jelenségekből).