congiarium, ii, kn. [congius] (sajátl. mn. sc. donum )

ajándék, melyet tisztviselők s más urak osztogattak a népnek, állott pedig eleinte borból, olajból és sóból, melyből fejenként minden ember egy congius-nyit kapott; későbben ez élelmi czikkeket pénz váltotta fel. Egyiránt jelentette e szó régen a népnek és katonáknak osztogatott ajándékot, későbben azonban megkülönböztetés végett a katonák között kiosztott ajándék «donativum» alatt fordul elő.