confragosus, és (újk. költ. ) -gus, mn. kf.
1) hápahupás, egyenetlen, göröngyös, locus, via.
2) (ősk. és újk.) átv. ért. bajos, bonyolódott, condicio, argumentum, fn. confraga silvae (kn. t.) össze-visszanőtt, bozótos helyek.