conflicto, (ritkán ) és -or, álszenv. 1. [confligo]
sajátl. erősen összecsap v. -üt, innen
1) k. valamivel, küzködik, küzd, verekedik cum aliquo, cum adversa fortuna.
2) átv. ért. cs. A) lever, megrongál, rempublicam. B) szenv. conflictari aliqua re, valamitől nyugtalanítást, gyötrelmet, verést, üldözést szenvedni; valamivel kénytelen küzdeni: c. dura fortuna, superstitione, iniquissimis verbis, crimine, foeda hieme.