condicio, onis, nn. [condico]

(mások igy irják: conditio, ebből: condo, tehát sajátl. összeállítás, mely szerint a jelentések igy következnének: 4, 3, 1, 2.)

1) megegyezés, egyezkedés, szerződés: privata sunt nulla natura, sed aut veteri occupatione aut condicione; arma ponere condicione, egyezkedés, szerződés következtében.

2) küln. házassági szerződés, házasság: accipere aliam c.; quaerere condicionem filiae, leánya számára; kiegészítve: c. uxoria; néha tilos szerelmi viszony. Innen összerüen arról, a kivel házassági szövetségre lépnek hitves, férj, nő (Octaviam ei condicionem detulit, O.-t nőül ajánlotta neki) v. szerető, rima.

3) feltétel, indítvány, ajánlat s több efféle: Caesar fert illam condicionem ut (ne) etc.; ea condicione nati sumus omnes; ea condicione si etc. (ritkán), oly föltéttel, ha (hogy); venire ad c. alicuius, uti condicione alicuius, valaki indítványát elfogadni, respuere c.; cc. pacis conveniunt, a béke feltételeire nézve megegyeznek; (ritkán) sub his cc., ezen feltételek alatt, éppen így: pax fit in illas cc.; ex qua c. (ritkán) mely feltétel alatt; c. pecuniae pénzajánlat.

4) külső helyzet, viszony, körülmény, állapot: c. infima est servorum, c. humana, emberi átalán, pro condicione cujusque; uti pari c. jogegyenlőséggel birni; c. vivendi, vitae, mód; c. locorum, litium, minőség, mivolta.