concursatio, onis, nn. [concurso]

1) össze- v. egybefutás, -tódulás, populi.

2) egymásba rohanás, összeütődés, aliorum in alios incidentium c.

3) átv. ért. összetalálás, öszhangzás, somniorum.

4) ide s tova futkosás, utazás v. járás: hujus cc.; c. regis ab Demetriade nunc Lamiam nunc Chalcidem; c. decemviralis, a provinciák beutazása. Innen (újk.) A) küln. a könnyüfegyverzetü csapatok csatározása. B) c. mentis, ingadozás.