concinno, 1. [concinnus] (ősk. és újk. )
1) illően és müszerüleg összefűz, rendez, rendbeszed; pallam; c. ingenium, helyesen kimivel.
2) eszközöl, okoz, támaszt, gerjeszt, nemz: consuetudo c. amorem; vis venti c. hiatum.
3) (Pl.) valakit valamivé tesz, c. aliquem insanum; c. uxorem lacrimantem, siróba hoz.