1) (ősk. és újk.) összeköt, egyesít, corpora. Küln. a tömörítés czéljával = cogere, tömörít, ványol, vestimentum.
2) átv. ért. A) gondolkozásra nézve egyesít, megbarátkoztat, hajlandóvá és barátságossá tesz, megnyer, aliquos inter se és aliquem alicui; néha önállóan is magának megnyer, maga iránt kedvezésre bir, judicem, animos hominum; nihil est accommodatius ad conciliandum (újk.), alkalmatosabb a kedélyek megnyerésére. Innen B) ajánl (valakinek valamit lelkére köt), küln. a természetről: ösztönszerüleg valamire utal, valamit megkívántat, quas res prima natura conciliavit. C) egyesítés utján szerez, alapít, pacem, nuptias.
3) szerez, eléteremt, kieszközöl, alicui aliquid; c. alicui servum (vásár utján), pecuniam, cselfogással v. más uton. Küln. c. alicui mulierem, kérés v. (gyakrabban) kerítés utján valakinek egy leányt mátkául v. ágyasul szerez, innen megkér v. kerít.
4) magának szerez, készít, létrehoz, eléállít: c. sibi amorem ab omnibus, famam eloquentiae. favorem ad vulgum, odium.