concessio, onis, nn. [concedo]

1) valahová menés, közeledés.

2) átv. ért. a) hátrálás, visszavonulás; b) átalában engedés, ugy: átengedés, megengedés, engedély, kedvezés, mint: elengedés, megbocsátás; c) küln. mint szónoki alakzat: megengedése az ellenfél egyik állításának, vagy állítása egyik részének.