2. conceptus, us, hn. [concipio]
sajátl. összefoglalás, felfogás; innen A) fogantatás. Innen (újk.) maga a magzat. B) c. camini, kemencze v. kémény kigyulása. C) c. aquarum, összefolyása v. -gyülése a viznek, és összerüen: vizfogó medencze. ||D) átv. ért. felfogott gondolat v. szándék, feltett szándék.