conatus, us, hn. [conor]
1) kisérlet, vállalat; conatum capere ad erumpendum; megkisérteni; conatus resistendi, ellenállási kisérlet; repressi nefarios tuos cc.
2) fáradozás, erőlködés: magno conatu facere aliquid.
3) törekvés, igyekezet, szándék, a csak szándékba vett cselekedet (vesd ö. consilium rendszeres, kész terv; factum a cselekmény maga; effectum a kivitel, a terv v. szándék végrehajtása). Innen hajlam, ösztön: belluae habent c. ad pastus capessendos.