complexus, us, hn. [complector]

1) át- v. körülfogás, átkarolás, átölelés; mundus qui omnia suo complexu coercet; venire in complexum alicujus, valaki karjai közé sietni, valakitől átölelni engedni magát; ferre alicui complexum, valakit átkarolni akarni; tenere aliquem complexu suo, valakit átkarolni; homines de complexu tuo, kedvenczeid, kedveltjeid; átv. ért. szeretet. Innen a) c. coeli, kiterjedés, terjedelem, kerület. b) ellenséges értelemben harcz, vívás, küzdés, összekapás, összeverekedés: venire in c. alicujus, valakivel összejőni, összeverekedni.

2) átv. ért. (Quint.) beszédről, összeköttetés, összefoglalás, brevis c. verborum; vitium est in c

3) átv. ért. szeretettel, jó indulattal való körülvevés, felkarolás, totius gentis humanae.