comparatio, onis, nn.
1) összeállítás, küln. versenyre v. hasonlításra, miért is gyakran e szók egyikével fordítható: c. rerum, orationis suae cum scriptis alienis; sub (de, ex, ad) c. rei alicujus, összehasonlítva; haec habent c., összehasonlíthatók.
2) (egyenlő) viszony, ad eandem inter se c., ugyanazon kölcsönös viszonynál fogva.
3) összeegyezés, megegyezés: gyakran küln. tiszttársak megegyezése egymás közt a hivatalos ügyek v. provincziák megosztására nézve.
4) szónoklatban, c. criminis, valamely bünös cselekedetnek összehasonlító rajzolása egy nemes tettel szemben, melyért az elsőt elkövették.
5) nyelvt. a) fokozás. b) középfok.
1) el-, megkészítés, hozzákészülés, veneni, belli; c. criminis, minden tények és felvilágosítások előszerzése a vád bizonyítására.
2) meg-, előszerzés, testium, voluptatis.