2. commodum, i, kn. [kn. commodus ]

1) kényelem; gyakran commodo meo, tuo (ex c. v. per c.) az én, te kényelmed szerint; quod commodo tuo fieri possit, a mennyiben nincs terhedre, alkalmatlanságodra; copias per c. exponere, a legnagyobb kényelemmel és háborítatlanul, legere ex c., kényelmesen.

2) előny, haszon, javadalom: gyakran többesben cc. vitae, pacis; küln. olyan javadalomról, melyet megtett szolgálatért jutalmul adtak valakinek, innen jövedelem, cc. veteranorum. Innen commodo v. per commodum reipublicae, az álladalom kára nélkül, az álladalom javával megegyezőleg.

3) = commodatum, kölcsönzött javadalom, kölcsön.

4) (újk.) kedvezés, kiváltság, szabadalom, előjog.