comitor, álszenv. 1. (költ. és újk. igy is : to, 1. ebből comitor mint szenvedő ) [comes]

kisér, követ, mint kisérő utána megy, kisérőül hozzá csatlakozik (saját érdekből, vesd ö. deduco és prosequor): c. patrem, triumphum; (ritkán) hoc c. illi rei, következik ama dologgal; magna comitante caterva, nagy seregtől kisérve; küln. megholtat kikisér, c. aliquem. Innen r. comitatus, szenv. kisért, aliquo, valakitől; parum (bene), kis (nagy) kisérettől; uno puero comitatior, egy szolgával többtől kisérve.