†comicus, mn. [= kwmikos ]

vigjátékhoz való, tartozó, nevetséges, tréfás, artificium, res c., vigjáték tárgya, adolescens c., vigjátékban előjövő. Innen fn. comicus, i, hn. A) (Pl.) vígjátékban játszó szinész, vigjátékos, vig szereplő. B) vígjátékiró, szinköltő.