comes, itis, hn. és nn. [coneo]

1) valakivel együttmenő: kisérő (-nő), társ (-nő), társalkodó (-nő): c. esse alicuius vagy alicui; comitem se praebere illius furoris v. alicui in re aliqua facienda; nemo tantae virtuti comes est pártfogása alá veszi, pártolja; élet nélküli tárgyakról is, gloria mortis c., eloquentia pacis c.

2) küln. A) (újk.) nevelő, tanító, rabszolga, olyan ki fiugyermeket kisérgetett (paedagogus). B) védencz (cliens), a ki egy előkelőt küln. a forumra vagy falura rándultában kisért. C) t. a) kiséret, idegenekből, tudósokból, ifju emberekbőL s több effélékből, kik a helytartót a tartományba kisérték, hivatalos ügyekbe való belétanulás vagy mulatság végett; b) (újk.) császári kíséret, udvar. Innen

3) a későbbi császárkorban udvari v. állami főhivatalnok vagy méltóság, pl. c. stabuli, főlovászmester; néha csaknem miniszter.