1. colo, colui, cultum, 3.

1) szántóföldet mivel, megdolgoz, agrum; innen növényt ápol, nevel, termeszt, vitem, poma.

2) egy helyen sokat mulat, A) lakja, has terras, urbem, Rheni ripam; gyakran istenekről, kikről azt hitték, hogy valamely helyen többet mulatva, ennélfogva azt a többek felett szerették és védték (vesd ö. 3. A. és B.): dii qui hanc urbem cc. B) (többnyire újk.) k. lakik, c. circa utramque ripam; innen colentes a lakosok.

3) átv. ért. A) valakire v. valamire gondot visel, gondoskodik, valakinek hasznára, segítségére lenni törekszik, valamire gondot fordít, ügyel: c. aliquem, dii cc. genus humanum; néha elémozdít, consociationem generis humani. B) valaki irányában figyelemmel és tisztelettel van, tisztel, becsül (ugy istent mint embert, hogy magának megnyerje, vesd ö. veneror és observo): ille me c.; c. domum eius; frater meus illam civitatem c.; deos veneror et c. C) valamivel sokat és szorgalommal foglalkozik, űz, folytat valamit, valamiért izzad, fárad; c. quaestum; c. virtutem, gyakorol; c. amicitiam, barátkozik, társalkodik, justitiam, gyakorol; c. vitam inopem, szegényül él, servitutem, rabszolgáskodik, munus, hivatalt visel. D) (költ. és újk.) müvel, kimüvel, pectus. E) ékít, díszít, lacertos auro, capillos, corpus.