cohors, tis, nn.

1) (igy is: chors v. cors) bekerített, bekertelt hely, tanórok, udvar barom és majorság számára.

2) msz. A) a római haderő egy része = 1/10 legio, mely = 3 manipulus, ez megint 6 centuria, egy cohors: cc. sociae, alariae s néha csak magára cc. (ellentét: legiones) szövetségesek csapatai; c. praetoria, vezér őrsége. B) helytartó kisérete, reszint alsóbb hivatalnokok, részint barátai, kik őt valamely tartományba (provincia) kisérték.

3) (költ. és újk.) átalán sereg, csapat, falka.