cogitatio, onis, nn. és *(újk. ) tatus, us, hn.

gondolat,

1) elvontan gondolkozás, meggondolás, fontolás, megfontolás: percipere, complecti aliquid cogitatione, valamit gondolni, képzelni; c. rei alicuius, gondolkozás valamiről v. valamin; injicere alicui cogitationem; habere c. argenti, pénzre gondolni, pénzen jártatni az eszét.

2) összerüen, a mi ki v. meg van gondolva, részint képzelet, gondolat, vélekedés, részint föltét, terv, szándék: multae cc. versantur in animo meo, suscipere c. de re aliqua.

3) gondolkodó tehetség, ratio etc.