coercitio, onis, nn. [coerceo]

(többnyire újk.) megszorítás, korlátozás, ez okból A) fenyítés, büntetés, errantium, servorum. B) kényszerítő eszköz, damnum aliamque c. militiam detrectantibus inhibere. C) büntető jog v. hatalom büntetésre v. erőszak használására küln. előljárókról, ha nem engedelmeskednek nekik: c. alicuius v. in aliquem.