coelestis v. caelestis, e, mn. kf. és ff. [coelum]

égi, éghez tartozó, c. aqua eső, arcus szivárvány, cc. astra, prodigia; coelestia, égi változások v. jelenetek (gyakran jelek, jelenségek), fn. coelestes, ium, hn. t. istenek. küln. félvilág istenei. Innen A) gyakran isteni, istenektől származó v. való. isteneket illető, stirps, auxilium, nectar. B) átv. ért. (ff.-ban) kitűnő, jeles, rendkivüli, derék, legiones, ingenium, opus; vir c. in dicendo.